Hétfő

Reggel már fent volt mindkét gyerek mire lementem, így a kisfiút már vihettem is öltözni. Megint nem várt meglepetéssel fogadott, akkora adagot termelt, hogy a hasától a térdéig úszott a cuccban, ennyi törlőkendőt még soha nem használtam egy alkalomra.

A délelőtt ezen kívül eseménytelenül telt, legalábbis számomra. A kisfiú óriási hisztit csapott ma (egy óra hosszáig üvöltött, de úgy, hogy az ember már tényleg attól tartott, hogy megfullad), de kis elégedettséggel nyugtáztam, hogy ezt már a munkaidőmön kívülre tartogatta. A szülei hallhatólag nem tudtak mit kezdeni vele és én két emelet magasságból is nagyon jól végig tudtam követni az eseményeket.

A szünetemben tovább bővítettem filmes repertoáromat. Már nagyon régóta érdekelt a Rómeó és Júlia Leonardo DiCaprio-s feldolgozása, de nagy csalódás volt. A shakespeare-i beszéd modern környezetbe való átültetése nagyon természetellenesen hatott, konkrétan egy bandaháborúvá alacsonyították a sztorit. Annyira nem tetszett az egész, hogy lényegében átpörgettem mindent, kivéve ahol a főszereplők voltak, tehát még azt sem mondhatom, hogy legalább megnéztem volna.

Ennek ellensúlyozására választottam mára egy másik filmet is, ami viszont nagyon tetszett:) Ezek mellett azért tanultam is, bár az elmúlt napokban erősen megcsappant a lelkesedésem. Valószínűleg azért, mert elérkeztem a nyelvtan blokkhoz, ami elég száraz, de azért majd csak átrágom magam ezen is. (Hajrá! Anya Szerk.)

Ma megnézett film: Belle (Ez a 18. sz. végén játszódó kosztümös film volt egy mulatt származású hölggyel a főszerepben.) Itt már a helyszín megfogott, ugyanis Hampstead-ben játszódik a sztori, egész pontosan a Kenwood kastélyban, amit már én is láttam, mióta itt vagyok. A történet Belle  az akkori angol társadalomba való - igen csak problémás - beilleszkedését taglalja. Mint félvér gyereket, első látásra éppen csak, hogy megtűrték maguk között, viszont nem elhanyagolható öröksége okán mégsem lehetett figyelmen kívül hagyni. Belle persze nem elégedett meg a megtűrt szerepkörrel, így a film során végigkövethetjük, hogyan tör ki a neki állított korlátok közül és találja meg helyét a világban.

Kedd

Ma fél 11-ig voltam a picivel, így egy délelőtti séta is be lett iktatva a programba. A kisfiú már napok óta nem hajlandó meginni a tejét, se reggel, se este, ma viszont sikerem volt nála, szóval jól indult a reggel. 

A szülők a rengeteg cirkusz és hiábavaló győzködés után eljutottak odáig, hogy a kislány végre büntibe került. A hétre beszüntették a tévézést, iPad-ezést és társait, ami mellesleg már a kisfiúra is nagyon ráfért, hiszen borzasztó, hogy a rajzfilmje nélkül már enni sem hajlandó. A dolog amúgy egész jól ment, a kislány lefutotta a szokásos köröket, de a szülők tartották magukat. (Te pedig végig kibicelhetted az egészet...:D Anya szerk.)