Külföldi kalandjaim - Az élet au pair-ként

Külföldi kalandjaim - Az élet au pair-ként

Febr. 25 - 28. – Ihletet vennék!

2021. március 02. - Agnik19

Csütörtök – Péntek

Megint eltelt két nap és szinte semmit sem tudok írni. Kezdem teljesen elveszíteni az ihletem és csak azért írni, hogy írjak, már nem tűnik olyan nagy hajtóerőnek. Szinte minden nap eszembe jut mennyire szeretnék már hazamenni. A napokban néztem egy filmet, amiben a nőci komoly betegségből lábalt ki és a felépülése után néhány héttel megjegyezte, hogy miután kiderült, hogy rendbejön, azt várta, hogy ezek után minden megélt napfelkeltét értékelni fog, de ahogy teltek a napok, ez az érzés is elmúlt és minden visszazökkent a rendes kerékvágásba.  Most kicsit én is úgy érzem, hogy ha egyszer végre újra otthon leszek majd minden napot nagyon fogok értékelni, de persze ha reálisan nézzük, ez is csak ideig-óráig lesz így. Igazán nagy kár, hogy gyakran csak akkor tudjuk értékelni a dolgokat, ha valami rosszabbat is megéltünk. Lehet következőnek egy afrikai országba kéne bennem, hogy igazi viszonyítási alapom legyen és rögtön nem találnék semmi panaszkodni valót a mostani helyzetemen:D

Szombat

Sétáim során, akármerre megyek, mindenhol nyílnak a nárciszok és társaik, csicseregnek a madarak, szóval minden a tavasz közeledtét hirdeti. Hiába van még 5 hónap hátra, azért ettől mindig jókedvem lesz:)

Megnézett film: The other woman (Amikor a feleség összeáll a szeretővel, sőt rögtön kettővel, ha már ott tartunk és együttes erővel kifingatják a csélcsap hapsit. Ezen a filmen még sokadjára is nagyon jót szórakoztam:) (Csajok bosszúja - idősebbeknek..:DD - Anya Szerk.)

Kiolvasott könyv: Mr. Bridgerton elcsábítása

Vasárnap

Este megkértek egy kis babysitterkedésre. A gyerekek már aludtak, mikor elmentek, de a kislány sajnos felébredt és megint nem voltam jó neki. Bármivel próbálkoztam, bármit kérdeztem tőle, csak a szüleit akarta és negyedórára sírás-rívás után derült ki, hogy amúgy vécére is kellett mennie. Mivel azon kívül, hogy segítettem neki a fürdőszobában, úgy éreztem, hogy semmit sem tudok tenni érte, inkább magára hagytam a szobájában (úgy éreztem a puszta jelenlétem is irritálta) és letelepedtem a lépcsőre, hogy halló- és látótávolságon belül legyek, ha szüksége van rám. Sajnos még nem aludt vissza, mire az anyja hazaért, de egy kis nyüszögés után aztán megnyugodott.  

Megnézett film: 12 Dates of Christmas

Kiolvasott könyv: Sir Phillip-nek szeretettel

A bejegyzés trackback címe:

https://aupairineurope.blog.hu/api/trackback/id/tr9716447708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TonCsi 2021.04.26. 20:36:35

Jaj, Kinga, már úgy hiányzol. Nagyokat fogunk görkorizni és mindent kibeszélünk! Ezen a posztodon jókat röhögtem ("kifingatják" :D), és szerintem bármikor tudsz írni csak úgy, akár egy film alapján. Apropó, ezek az elfogyasztot filmek és könyvek... Szívem szakad meg, hogy már öt hónapja nem olvastam. Sir Phillip már nem vár sokáig!
süti beállítások módosítása