Csütörtök

A legújabb fejleményeket még aznap megbeszéltem nagyjából mindenkivel és kb el is döntöttem mit akarok, de magamban azért még latolgattam a lehetőségeket. Így jutottunk túl a következő hét felén, amikor egy véletlen kapcsán újra előkerült a téma.

Még hónapokkal ezelőtt egy alkalommal beszélgettünk a kislánnyal és felmerült a júniusi szülinapja. Még ekkor mondtam neki, hogy azon még ott leszek, de nem sokkal utána fogok majd hazamenni. Nos, ez a beszélgetés pont ezen a héten jutott el az anyuka fülébe, csak neki már úgy lett továbbadva, hogy én már nem leszek ott a születésnapján. Ezek után nem is csodálom, hogy megint felhozta a témát, hiszen úgy gondolta, hogy én ezt mostanában mondtam a kiscsajnak és, hogy ezzel már döntöttem is. Azt nem tudom, hogy végül sikerült-e a tudtára adnom, hogy ez a bizonyos beszélgetés hónapokkal ezelőtti volt, de azt megmondtam neki, hogy úgy döntöttem nem maradok még egy évet. 

Péntek

Az előző napi események után számítottam rá, hogy a dolognak ezzel még nem lesz vége, így nem ért annyira váratlanul, hogy az anyuka a következő napon megint felhozta a témát. A reggeli műszakom végén (délben) békésen ebédelgettem a kissráccal párhuzamosan, közben meg az anyukával tereferéltünk oltóanyagokról, patkányokról (errefelé nagyon gyakoriak, és nem ritkán bejutnak a házakba is, ezért ennyire kekeckedők a rendetlenséggel, főleg a kajákat illetően), mikor egyszer csak kivágta a kérdést, hogy nem maradnék-e decemberig. Bevallom, azért a kontextus hiánya miatt egy kicsit váratlanul ért a támadás, de azért visszakérdeztem, hogy ez ellen nem azt hozták-e fel korábban, hogy januárban sokkal nehezebb lenne aztán valakit találni a helyemre. Erre azt mondta nem tudja. Na jól van, így változnak az álláspontok napról napra. Végül annyiban egyeztünk meg, hogy gondolkodom rajta, de ezek után már muszáj lesz leülnünk egy hatszemközti nyugis beszélgetésre gyereknyüzsgés nélkül.

Szombat

A Midnight Sun befejezése után kiolvastam még egy angol nyelvű könyvet, ez volt az első, ami teljesen új volt tartalmilag is. Annyira jó érzés, hogy most már mindenfajta erőlködés nélkül tudok angolul is olvasni és a könyvek így is legalább akkora élvezeti értékkel bírnak, ha nem nagyobbal, mivel tudom, hogy e képpen biztos nem veszik el semmilyen finomság, ami a fordítás során megeshet.

Végre elköltöttem a karácsonyra kapott könyvutalványomat is és összeválogattam magamnak 8 könyvet. A szokásos romantikus klisék mellé betettem néhány komolyabb művet is, remélem azok is le fognak kötni. Bár lehet, hogy Charles Dickens-től a Szépremények kicsit még is csak túlzás angol eredetiben, de majd legfeljebb küzdök egy kicsit:D