Kedd

A tegnapi estém nagyon jól telt, a szülők jó későn értek haza és már nem zargattak. Mint ma reggel kiderült, a gyerekeket a nagymamánál hagyták, amit az anyuka csak reggel közölt velem, amikor már bevetésre készen álltam a konyhában. Sebaj. A felkelés nem ment könnyen, de legalább már felöltöztem és van egy szabad reggelem is. Duolingóztam egy kicsit lent, aztán amikor még 8-kor sem jött le senki közölni velem, hogy mi lesz a mai menetrend, felmentem olvasni. 9-ig nagyon jól elvoltam ezzel a tevékenységgel, közben az anyuka küldött egy üzit, hogy sajnálja, hogy elfelejtett szólni.

9 után lementem reggelizni. A konyhában egyedül találtam az apukát nagy munka közepette. Szerintem az egész napra elég kaját csinált, de az is tuti, hogy a fele a szemétben fogja végezni. Kaptam pár laza feladatot (dobjak ki pár lufit, meg az elhervadt virágokat), aztán mehettem is fel. Betettem egy mosást, aztán csináltam egy has fókuszú tornát, ami után beugrott egy random videó az otthoni „csináld magad” hajvágásról. (Milyen otthoni hajvágásos videó?? - a főszerk.) Ettől ihletet kapva kicsit lenyestem a hajamból, de nem kell aggódni, nem okoztam maradandó károkat:D

Ebédre tükörtojásos pirítóst ettem, babkonzervvel és paradicsommal. Újabban a két állandó dolog a táplálkozásomban a paradicsom és a bab:) Mivel ez a napom ilyen kötött munkarend nélkülire sikeredett, Tamiékkal megbeszéltünk, hogy a már hetek óta hanyagolt németezést ezen a délutánon kicsit hamarabb ejtjük meg. Az óra most jól haladt, mindenki nagyrészt rendesen felkészült rá, így nem húzódott a végtelenségig.

Napi könyv: Mackenzie férfias játékai (A főhős műszaki beállítottságú és az autótól kezdve a szélturbináig minden érdekli. Ákosra emlékeztet:)

Szerda 

A reggel a szokásos menet szerint telt, és miután végeztem, hosszasan reggeliztem, majd ezt megismételtem délben is az ebéddel:) Délelőtt még kicsit besegítettem a pici körül, amikor az apukának ki kellett ugrania valamiért, de az is egy meglehetősen eseménytelen 10 perc volt.

Szerda lévén megjött a virág házhozszállítás is, így a csokrokat is elrendeztem, a végén viszont nem tűnt fel, hogy a vállam csupa pollen lett. Az anyuka szúrta ki, és mivel elmondása szerint ez nem jön ki, egy celluxszal távolította el a foltot. Tök jó módszer volt, tényleg szinte minden lejött vele.

Ma kétszer is kaptam csokit, és az egyik egy Lindt adventi naptár volt (amiben majdnem behoztam a lemaradást :D), a másik pedig néhány tábla csoki volt, amit az apuka a munkahelyéről kapott. Milyen jó, hogy nem szereti az édességet :D (Has fókuszú torna, már értem... - a főszerk.)

Este becsatlakoztam az otthoniak társasjátékozásába, ami nagyon buli volt, így a távolból, és mivel mindig mutatták a lapjaimat, egész zökkenőmentesen ment a dolog. Csak a poénok egy részéről maradtam le, meg persze egyszerre max. két embert láttam, de időnként változtattak a „helyzetemen”, így mindenki bekerült legalább egyszer a látómezőmbe. Az „Igen?” nevű játékkal játszottunk, ami mindig sosem gondolt dolgokra derít fényt (A játék során kérdéskártyákat kapunk, amit magunkra és a többi játékosra nézve is igennel vagy nemmel kell megválaszolni, és még családon belül is érdekes dolgok derülnek ki). Így ha a mostani játékot egy mondatban szeretném megfogalmazni, akkor az így szólna: Apa ellovagolt a naplementébe Anyával, gyakori úticéljuk, egy zsúfolt vendégség felé, ahol a vastapsot kerülve gyakorolták a helyesírást, bal kézzel :DD (Hahahaha - a főszerk.)