Külföldi kalandjaim - Az élet au pair-ként

Külföldi kalandjaim - Az élet au pair-ként

Dec. 18-20. – Majdnem csomag, sajtos rudak, lock-down

2020. december 26. - Agnik19

Péntek

A reggel a szokásos mederben folyt, a műszakom végeztével viszont boltba mentem, hogy megpróbáljam beszerezni a tiramisum hozzávalóit. Az anyuka jóslata szerint már nehezen fogok babapiskótát találni ilyen közel a karácsonyhoz, de legalább az esélyt meg akartam adni. Az anyuka által ajánlott kosher bolt kb. 30 perc gyaloglásra volt, és mint kiderült, egyáltalán nem volt annyira kipakolva. Találtam mascarpone sajtot, meg még vettem ezt-azt, ha már ott voltam, de babapiskóta tényleg nem volt. Ha már idáig eljutottam, megpróbálkoztam egy másik bolttal is, és most rám mosolygott a szerencse, ott volt, így siker koronázta a bevásárlókörutam.

A délután egyetlen említésre méltó eseménye egy apró baleset volt. A kislány a szokásos „mindjárt bepisilek” toporgással rohant hozzám, hogy menjünk gyorsan. Láttam, hogy a harisnyája már a lépcsőn van ledobva, így valamiért az a képzetem támadt, hogy már mindent levett, így gyorsan felültettem a vécére. Hát, mint kiderült a bugyija még nem került le, így szépen eláztatta, de neki is csak utólag jutott eszébe a dolog. Mialatt felszaladtam, hogy hozzak neki váltást, nagy hangon magyarázta az anyukájának, hogy én felejtettem el levenni róla. Erre nem is reagáltam semmit, hiszen volt benne igazság, de az anyuka azért szóvá tette, hogy a kislánynak se jutott ám eszébe:)

Anyáék a múlt hét végén adták fel a csomagomat, így Anya a hét végére már tűkön ült, hogy mikor kapom meg már végre. Hát a dolog úgy esett, hogy péntek estére szokás szerint egyedül maradtam a házban és épp a tetőtérben olvastam, amikor csengettek. Leszaladtam megnézni, ki az, és egy jó magas, fekete csávó állt az ajtó előtt. Mivel nem láttam nála csomagot és az adott körülmények között a fizimiskája sem volt túl bizalomgerjesztő, nem nyitottam ajtót. Utóbb kiderült, hogy valószínűleg az én csomagomat hozhatta, és a betojiságomnak hála volt szerencsém elszalasztani. Na, Anyától kaptam is a fejemre, hogy legalább kiszólhattam volna, hogy honnan hozott csomagot, vagy valami. Hát igen, csak itt meg beültették a bogarat a fülembe, hogy mennyi álfutár szaladgál mostanában a környéken, és az esti sötétben, egyedül a házban nekem pont akkor jutottak ezek az eszembe. Így jártam…:/

Mai film: Snow dogs

Ledolgozott órák száma: 2,5

Kiolvasott könyv: Legdrágább mostohabátyám (már többször is olvastam, de érdekes módon nem emlékeztem a végére)

Szombat

Ma ihletet kaptam egy kis sütögetésre, és mivel Anyáék otthon épp sajtos rudakat sütöttek, én is készítettem egy adagot. Délután angolórát tartottunk, amit most extra zenehallgatós feladatokkal raktunk tele, hogy így karácsony előtt egy kicsit lazábbra vegyük a figurát. Ezután vagy 2 órát telefonáltunk Tonival, behozva az addigi lemaradásunkat. Tartalmas és szerteágazó volt, azt meg kell hagyni:D

Mai függőségem: My shy boss (koreai sorozat egy szuper-introvertált pasival a főszerepben;)

Vasárnap

Megint újragondolták a karantén szabályokat és teljes lezárást rendeltek el az egész hónapra, a karácsony napja sem kivétel. A hírek szerint Londonban már a vírus egy mutációja van jelen, ami 70%-kal gyorsabban terjed az emberek között. Az utcákon rendőrök strázsálnak, és a különböző háztartásokból származó, együtt lófráló embereket már le is tartóztatják. Szép az élet nyugaton:)

A bejegyzés trackback címe:

https://aupairineurope.blog.hu/api/trackback/id/tr216358014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása