Az ágy meglehetősen kényelmes volt, az első éjszaka mégsem aludtam túl jól. Sokat forgolódtam és elég meleg is volt fent, de hát új ágy, új ház, új ország:)
Az anyuka még este küldött egy üzit, hogy már nem akart zavarni és, hogy másnap 8-9:30 és 2:30-7-ig szeretné a munkaidőmet, ha nekem is megfelel. Természetesen megfelelt, még nem ígérkeztem el máshova:) Kedden fel is keltem már fél 7-kor, hogy már frissen és üdén kocoghassak le, ne úgy, mint aki akkor kelt fel a sírból. Egyébként a ház felépítéséről tudni kell, hogy szinte minden egybe van nyitva, az ajtókat nem nagyon szokták csukni, gondolom ez amiatt is lehet, hogy a vastag padlószőnyeg miatt alig lehet megmozdítani őket. Ja és nem ilyen pillenpanty ajtókra kell gondolni, hanem jó vastag monstrumokra, amiknél lehet számítani a hangszigetélesre. Ezzel arra akartam kilyukadni, hogy kb minden lépésemet hallják, mert a padló is nagyon nyikorog, ha magamra akarok csukni egy ajtót az pedig egy fél perces és jól hallható procedúra. A fürdőszobámban nincs ablak, viszont a szagelszívó azonmód bekapcsol ahogy felkapcsolom a villanyt és persze az is jó hangos, szóval kora reggel hiába próbálok osonni (ami amúgy is idegen a természetemtől) nem nagyon szokott menni. A másik problémásabb pont a lakteremmel a szobámban lévő dupla ablak, aminek az egyik szárnya rendesen be van akadva (minden nap nekifeszülök és napi 5 centit jutok kijjebb) és szúnyogháló sincs, de a fülledt tetőtér miatt egyfolytában nyitva kell tartanom, ha némi levegőt szeretnék.
Tehát lassan elkészültem, kicsit neteztem aztán fél 8-ra lementem. A konyha épp üres volt, szóval összeszedtem a bátorságom ahhoz az Achilles-i tetthez, hogy egy idegen konyhában összedobjak egy zabkását. Apuka pont bejött és megmutatta melyik edényt használhatom, melyik kanállal, azt még , hogy működik a főzőlap, ami persze nem az otthon megszokott érintős főzőlap, hanem gáz lángos, szóval már előre féltem mit fogom ügyetlenkedni vele. De legalább nem gyufával kell meggyújtani. Visszatérve a használható edényekre, azt hiszem még nem említettem, hogy mindenből kettő van a konyhában. Na jó, kivéve a tűzhelyet. Mindenből van egy a húsos és egy másik a tejes ételek számára, tehát két mosogatógép, két mosogató, két csepegtető és minden edényből, tányérból is két szett különböző helyekre pakolva. Amikor rákérdeztem, mi van azokkal a kajákkal amikben se hús, se tej nincsen, azt mondták azt is a tejessel, szóval lénylegében van egy húsos és egy minden más. Azóta már cetlikkel is ellátták a szekrényeket, de még így se egyértelmű mindig a helyzet. Mindenestre a zabkásám sikerült, még csak kicsit se égett oda. A hűtő dugig van többek között gyümölccsel is, szóval az ízésítése se volt gond, bár a fahéjat még nem találtam meg. Hmm, most épp nincs a konyhában senki, úgyhogy kimegyek egy kicsit kutakodni. Ésss megvan:) Egy hátsó sorba volt eldugva, és ha már ott jártam felmarkoltam egy kis csokit is.
A gyerekek nagyjából 7-kor kelnek és 8-kor reggeliznek, itt kezdődött a keddi munkanapom. Mostanában nem láttam 1-3 éves közötti gyerekeket enni, szóval egy élmény volt, az utánuk való takarítás pedig a következő. A kislány minden reggel gabonapelyhet eszik, de a tálkájának legalább a fele megmarad, az mehet a kukába. A kisfiúnak tej nélkül szintén gabonapelyhet adnak, valamint egy pohárkába tejet és mellé még kap joghurtot. Mondanom se kell, hogy mindennek a fele megmarad és megy a szemétbe. Természetesen a végére az egész konyha be van borítva gabonapehely darabokkal. Jó esetben persze, pechesebb napokon a joghurt is a földre kerül. Ez most rosszul hangzik, de igazából a feltakarítás nem tart tovább 5-10 percnél (nekem meg van időm), csak a sok kidobott kajáért fáj a szívem. Reggeli után befontam a kislány haját, mert most épp a Frozen a nagy sláger és Elzás hajat kért. Ez tegnap össze is jött, teljesen jól tűrte a procedúrát. Ma viszont az istennek se akart nyugton maradni, ami persze a végkifejleten is látszott. Amúgy a kislánynak ezen a héten tábora van, 9-re viszik és fél 3-ra mennek érte. A konyha rendbe rakása után az anyuka megmutatta, hogy gyűjtik a gyerekek szennyesét, mi alapján válogatja ki és hogy működik a mosógép. Mivel nagyon könnyen összekoszolják magukat, két naponta szokott mosni, és ez lesz az én feladatom, teregetéssel, vasalással, elpakolással együtt. Ez még egyáltalán nem is rossz, szépen nyugiban elvonulhatok vele és sokkal tisztább munka, mint a konyha takarítás. Így tegnap kimostam két adagot, de a második teregetés időpontja már jóval fél 10 után esett (ettől függetlenül persze felmentem amikor kész volt, hisz mégse hagyom félbe amit elkezdtem), és mire felértem már az Apuka bőszen teregette őket. Szóval a kihasználásomról egyelőre szó sincs. Azért persze segítettem neki és ha mr arra jártunk megmutogatta, hogy a gyerekek különböző ruháit hol tartják. Hát ennek a kislánynak, annyi ruhája van, hohy két hónapig vidáman ellenne mosás nélkül. Három két ajtós szekrény, meg egy komód két fiókja van tele velük. És tegyük hozzá hogy még csak három éves, tehát rettentő gyorsan nő, így szerintem nem is fogja mindet hordani. Hacsak persze nem öltöztetik át naponta hárosmszor, de ilyen indíttatást egyelőre nem vettem észre rajtuk. Mikor a mosást letudtuk szabadfoglalkozásom volt egészen 2:30-ig. Ezalatt főleg a gép eőtt ültem, de délután tettem egy órás sétát is a ház mögött lévő parkban. Hát az iőjárás az igencsak meglepett, eső egy szál se esett mióta itt vagyok, a Nap szépen süt, de viszonylag hűvös van, főleg az otthoni "majd megdöglünk a melegtől"után. Szóval lassan kiverhetem a fejemből a nyári ruháimat, mert augusztus ide vagy oda most aktuálisabbak az ősziek. A séta jól esett, de a végén persze sikerült a park rossz oldalán kijönnöm és térkép kellett a helyes irány megtalálásához. Ezen a környéken, ha az ember nem memorizálja az össze utcanevet, lehetetlen tájékozódni, ugyanis minden hűz tök egyforma. Persze azért haza találtam, csak a telefonom sose hagyjam otthon:)
Még bőven fél három előtt haza értem és az anyuka épp akkor indult a kislányért. Azt mondta csak egy óra múlva jönnek, és amikor rákérdeztem, hogy csináljak-e itthon valamit, azt mondta nem kell, szóval a "műszakom" egy kicsit kitolódott. Ami amúgy azért volt kicsit fura, mert a sétám előtt külön rékérdezett, hogy haza érek-e fél 3-ra. Épp náluk volt a bátyja is, szóval vele is összeismerkedtem. Ezután viszont nem igazán tudtam, hogy mit várnak tőlem, menjek le és ott várjak, vagy maradjak nyugodtan fent. Mindenesetre 14:45-kor lementem és eltöltöttem egy kissé kínos negyed órát az apukával, a sógorával és a kisfiúval. Utána megjött az anyuka a kislánnyal és jött a nagymama is, aki elsőre nagyon szimpatikus csupa mosoly, közvetlen nőnek tűnt és kb 45-nek nézett ki. Szóval vagy nagyon jól tartja magát, vagy nagyon fitalon szült, vagy idősebb vagyok a munkaadóimnál.
A nap hátralévő részében a gyerekekkel voltam, volt némi gyurmázás, mágneses formák ide-oda rakosgatása és különböző színes-zajos játékok garmadája. a kislány a fürdésnél mutatta ki a foga fehérjét, olyan hisztit levágott, hogy fél órába és mindkét szülő közreműködésébe került, hogy a kádba kerüljön. Utána meg nem akart kijönni. Jellemző:) A fürdés után még megmutatta a babaházát, ahol kiválasztotta, hogy melyik baba személyesítsen meg engem. A választás egy rózsaszínbe burkolt, szemüveges nagymamára esett. Hát igen, jó rátapintott a személyiségem eszenciájára, biztos nagyon intuitív lesz mire felnő:) A fürdetés, meg a lefektetés valószínűleg nem fog hozzám tartozni, legalábbis amíg meg nem szoknak, addig biztos nem. A pelenkázás sem hiszem, hogy sorra kerülne, de ki tudja. fél 8 körül végre ágyba kerültek, mire én is gyorsan elbúcsúztam és felfelé húztam a csíkot. Az anyuka még előtte megkérdezte milyen volt az első napom, mire annyit mondtam, hogy kalandos. Most miért, ez nem egy negatív jelző:D Ja, most jut eszembe, még egy kis baleset is befigyelt a nap végére. Mikor egyedül hagytam mindkét gyerekkel, a kislány elkezdett kirámolni valamit a komódja alsó fiókjából, a kisfiú meg persze pont akkor nyúlt oda, amikor visszatolta a fiókot. Volt is nagy sírás-rívás, de szerencsére nem szenvedett maradandó sérülést.
Mikor felértem már nem éreztem semmi energiát magamban semmi komolyabbhoz, szóval gyorsan lefürödtem, megnéztem egy részt a sorozatomból és 10 körül le is feküdtem. Első naphoz képest szerintem teljesen simán mentek a dolgok, de majd biztos jönnek nehezebb napok is:)
