Hétfő

A hétfő hosszú volt, de nem olyan szörnyű, mint amire számítottam. Az egész napos munka ellenére a hangulatom is sokkal jobb volt.

Későn keltek és a konyhában nagy kupi fogadott, plusz a játékszobában is mintha bombát robbantottak volna. A gyerekek egészen jól viselkedtek, a szülők hiánya ellenére sem volt nagyobb hiszti. Estére azért már eléggé kivoltam, így mikor az anyuka ott kornyadozott mellettem a konyhában este 7 után, akkor már csak gyorsan végezni akartam és elhúzni az alvégen. Így végül kihagytam a vacsorát (nagyon kellemetlen lett volna mellette enni, főleg az adott körülmények között) és a munka után először Tamival, majd Anyával beszélgettem egy sort. A programtalan életem felpörgetése gyanánt Tamival megbeszéltük, hogy szerdánként közös filmezés/sorozatozást fogunk bevezetni. Az azért már mégiscsak más, mikor az ember nem egyedül görnyed/fekszik a gép előtt:D

Kedd

A jó hangulatom nagyjából megmaradt, a reggeli műszakom gyorsan eltelt és utána még segítettem kipakolni a bevásárlást is. Betettem egy mosást, és mivel sétát terveztem a délelőttre, megkértem az apukát, hogy majd teregesse ki (korábban ők ajánlották fel, hogy szóljak nyugodtan, ha a teregetésre nincs időm). Mivel simán rábólintott, így ezután boldogan indultam neki. A reggeli esőre (és az annak folytatását ígérő előrejelzésre) tekintettel az új gumicsizmámat vittem próbaútra, plusz még egy esernyőt is kölcsönöztem, ha nagyon rákezdene. Mivel ilyen jól felkészült voltam, így természetesen csak az út első 10 percében szemerkélt egy kicsit, utána meg már semmi nem volt - sőt, olyan jó idő lett, hogy már melegem volt a pulcsiban. 

Eredetileg a Highgate temetőt néztem ki úticélnak (kb 50 perc sétára van a háztól), de mikor odaértem, kiderült, hogy zárva van, így csak a mellette lévő parkban bóklásztam egy órát. Ez is nagyon szép hely volt, tóval, virágoskerttel, kávézóval, ahogy azt egy rendes angol parknak kell:) Hazafelé már busszal mentem, mert nem volt kedvem még egy órát gyalogolni. A kis pihenésnek meg is lett a böjtje: mire leszálltam a buszról, már úgy húztam magam után a lábam.

Hazaérve azzal kellett szembesülnöm, hogy a teregetés bizony nem történt meg. Ez eléggé lehangolt, szóval "sztrájkba kezdtem". Annyit megtettem, hogy kivettem a gépből, de a teregetést már a munkaidőmre halasztottam. Megebédeltem, aztán még egy órát tudtam pihenni a délutáni műszak előtt. A gyerekek jók voltak, ment a játék minden gond nélkül, vacsorára pedig pizzát rendeltek.

A keddem sikersztorija, hogy sikerült a két gyerkőcöt egyszerre és egyedül megfürdetnem. Nem semmi teljesítmény, és ha a szülők nem is értékelték, én büszke voltam magamra:)

 (Kitartást! - a szerk.)